Miből készül a gin?

Soha nem látott népszerűségnek örvend manapság a gin, így évről-évre egyre többen fedezik fel maguknak ezt a sokoldalú italt, ami önmagában és koktélban is fenséges, ízesített változatainak sora pedig már végeláthatatlan aromakombinációkkal kecsegtet.

Bár sokan szeretik, azt nem tudják, hogy pontosan miből és hogyan készül a gin, egyáltalán milyen típusai vannak, hiszen ez az ital lényegesen sokoldalúbb annál, minthogy egy egyszerű borókapárlatként vagy gin tonik alapanyagként tekintsünk rá.

Aktuális cikkünkben ezért alaposan körbejártuk a témát és minden fontos részletet összegyűjtöttünk ahhoz, hogy az italtípus kedvelői egészen másként tekinthessenek erre a nagyszerű párlatra.

Amennyiben cikkünk olvasását egy finom ital kortyolgatásával társítanád, akkor szerezz be magadnak egyet a Vitexim kínálatában elérhető legjobb ginek közül: gin vásárlás.

Mi az a gin?

Bár sokan meglepődnek rajta, azonban tudni kell, hogy nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy miből készül a gin, sőt az elkészítés folyamatát, az ízvilágot is törvények kötik.

Az Európai Unió területén – bár a világ más részein is hasonlóak – a következő szabályozások vonatkoznak a ginre:

• A gint minden esetben valamilyen természetes anyagból, búzából, árpából, burgonyából vagy szőlőből kell desztillálni.
• Ízeit kizárólag növényi összetevők határozhatják meg, így gyógynövények, magvak, virágok, gyümölcsök vagy fűszerek, de a legfontosabb, hogy minden ginnek érezhető mennyiségben kell borókát tartalmaznia, ha a borókás aroma hiányzik, az ital törvényileg nem definiálható ginként.
• A gin legalább 37,5 százalékos alkoholtartalommal rendelkezik.

Bár manapság egyre népszerűbbek a piacon az ízesített ginek, a ginlikőrök vagy a kökényből párolt ginek, amelyek nagyon lényeges dolgokban különböznek az alappárlatoktól, mégis ebbe a kategóriába sorolják őket, miközben jogilag nagyon sok vita folyik a téma kapcsán.

Az alapginek között ugyanis három főbb típust különböztetünk meg, a London Dry, a Plymouth és az Old Tom gint.

Hogyan és miből készül a gin?

A gin az esetek többségében gabonaszeszből, főként búzából és árpából készül, amelyeket a folyamat első lépéseként erjesztenek, majd desztillálnak.

Az erjesztett gabonaszeszhez azonban előbb gyártónként eltérő mennyiségben és körülmények között nagy mennyiségű borókabogyót és más gyógy-, illetve fűszernövényeket adagolnak egészen addig, amíg az alkoholszint és az ízek egyensúlya el nem éri a kívánt értéket.

A gyártókhoz nagyon sokféle ginkészítési eljárás tartozik, így minden esetben eltérő például, hogy mikor és milyen típusú összetevőkkel gondoskodnak a párlat ízesítéséről.

Vannak például összetett ginek, amelyek az amerikai szesztilalom idejére vezethetők vissza, emiatt „fürdőkádas” ginekként is ismertek. Ezek az italok úgy készülnek, hogy egy kész alappárlatba különféle összetevőket, gyümölcsöket, zöldségeket, fűszereket és gyógynövényeket tesznek.

Ezzel a módszerrel sokan otthoni körülmények között is készítenek gint, hiszen elegendő egy megfelelő tisztaságú vodka, amibe tetszőleges mennyiségű összetevőket kell áztatni egy ideig a megfelelő eredmények eléréséhez.

Nyilvánvalóban az ilyen típusú gin közel sem hozza majd azt a minőséget, mint egy klasszikus London Dry, de egészen szép eredmények érhetők el így is.

Milyen ízű a gin?

Sokan – a bártenderek közül is – azért szeretik a  gint, mert nagyon sokoldalúan felhasználható, nincs egységes íze, hiszen minden márkának és kiadásnak egészen sajátos aromavilága van. Egyetlen dolog közös bennük csupán!

Ez nem más, mint a következetes borókás jelleg, egy finom fenyős hatású íz és illatvilág, ami mellett több száz különféle botanikai összetevő elérhető még, amelyekkel a gin teljesen egyedivé tehető.

Hogy miből készül általában a gin a boróka mellett? Gyakori összetevő a koriander, a narancs, a citrom, az angyalgyökér, a fahéj, a kasszia, a kardamom, a gyömbér, a szerecsendió és az őrölt mandula is.

Milyen hagyományos gin típusokat ismerünk?

A hagyományos gineknek alapvetően három különböző típusát különböztetjük meg egymástól, amelyek a következők:

• London Dry Gin: A legklasszikusabb és legismertebb gin, amit nem kell Londonban előállítani ahhoz, hogy megkapja ezt az elnevezést. Azt a gint nevezhetjük így, amelyhez az összes növényi hozzávalót a lepárlási folyamat során adagolják hozzá, tehát a lepárlást követően már csak víz és legfeljebb némi édesítőszer adható az italhoz.
• Plymouth Gin: A Plymouth Gin egy sokkal édeskésebb, kellemesebb borókaízzel rendelkező típus, amelyben nagy hangsúlyt fektetnek az édesebb ízhatású botanikai összetevőkre. Egykoron Plymouth városában számos lepárlóban készült, mára csak egy maradt, így kifejezetten ritka gintípus.
• Old Tom Gin: Az Old Tom egy újra reneszánszát élő gintípus, amely még a Plymouth változatnál is édesebb. Egyfajta hiányzó láncszem a klasszikus és a modern ginek között. A 18. században különösen népszerű volt, amikor a készítők rengeteg cukorral és mézzel ízesítették terméküket, és manapság ismét egyre többen fedezik fel az italban rejlő értékeket.

Még mindig heves viták folynak róla, hogy felvegyék-e negyedik kategóriának a Navy Strength Gint. Egyre többször használják a gyártók, de még nem túl elterjedt. Története a haditengerészethez köthető, akik a 18. században gyakran gint is vittek magukkal a fedélzeten.

Ezeknek a gineknek azonban minél magasabb alkoholtartalommal kellett rendelkezniük, így még akkor sem okoztak gondot, ha a puskaporral érintkeztek. Emiatt a kiemelkedően magas alkoholtartalommal rendelkező (57 százalékos vagy annál magasabb) gineket manapság ismét elkezdték Navy Strength Ginnek nevezni, ami még nem hivatalos kategória.

Miben különbözik a modern gin a hagyományos ginektől?

Egyre gyakoribb, hogy egy lepárló modern gin megkülönböztetéssel dobja piacra ginszerű termékeit. Hogy mi a különbség ezek és a hagyományos ginek között? Néha minden, néha viszont csak egy-egy összetevő.

A modern gin elnevezés ugyanis csak egy lehetőség a lepárlóknak arra, hogy nagyobb mozgásteret kapjanak a kísérletezés során, így olyan italokat is ginnek nevezzenek, amelyeket egyébként a jogszabályok nem engednének.

Tökéletes példát jelentenek erre az ízesített ginek. Az utóbbi években különösen népszerűvé váltak ezek a termékek, mondhatni a sokadik ginforradalmat hozták el közénk, azonban a ginkészítés hagyományos definíciójának határait feszegetik azzal, hogy új aromákkal és ízekkel kísérleteznek.

Bár a gyártási folyamat és az alkoholtartalom esetükben is megegyezik a hagyományos gineknél látott megoldásokkal, azonban a boróka kivételével a jól elterjedt botanikai összetevők a háttérbe szorultak, így az ízesített ginek már olyan összetevőkre és ízhatásokra is építhetnek, mint a szilva, az eper, a vérnarancs vagy éppen a mandarin.

Az ilyen típusú ízesített gineket a borókás jelleg és a minőség miatt egyre inkább elismerik a fogyasztók is, népszerűségük megkérdőjelezhetetlen – ellentétben a ginlikőrökkel.

A ginlikőrök ugyanis általában rossz minőségű alkoholból és magas cukortartalommal készülnek, alacsony alkoholtartalmuk mellett pedig gyakran még a borókaíz is hiányzik belőlük, így semmilyen formában nem köthetők ehhez az italkategóriához, mégis ginként hivatkozik rá sok gyártó.

Ezek a ginlikőrök azonban soha nem érhetnek majd fel a hagyományos és az ízesített ginekhez, hiszen ez az italtípus sokaknál egybeforrott a minőséggel és a borókás hatásokkal, ami kétségtelenül mind a mai napig a gin egyik legfontosabb ismérve.